Azt lehet mondani, ez a kép a sorozat második része. Az első része az "Ösz" megnevezést kapta, Ott a az anya(ősz) kevésbé kidolgozott, és a -nem szerencsés megnevezéssel - gyökér szerű apa, már a téli visszahúzódást mutatja. Festészeti szempontból így gondoltam teljesnek, de felhívták a figyelmemet, kereskedelmi szempontból nem bíztos, hogy szerencsés az elmullásra emlékeztetni. Nem esett tulságosan nehezemre megfe2024steni ezt a második képet, viszont több munkát nyelt el, mint azt vártam. Ezzel persze nincsen gond, -ha élvezi az ember amit csinál, -csak arra a jelenségre szeretnék utalni, -amit bizonyára minden kedves festő ismerősöm ismer, -hogy néha nagy, bonyolult képek könnyen és gyorsan megszületnek, máskor pedig az egyszerübbnek tűnő képek, megmagyarázhatatlanul sok energiát nyelnek magukba, ami végül is teljesen relytett marad.
Első bejegyzés
Át kell cserélni dolgokat, ez azzal jár, a megváltozott szemlélet bele akad a valóságba és húzni kezdi azt, begyüri, meghajlítja, talán át is szakítja, elfolyosítja, és talán nem is lesz többé megszilárdult, a legjobb szó rá a megváltozott,a megváltoztatott ami most már permanens változásban lévő.
Ki lehet terjeszteni. A változtatás nem az új év első napján, hanem az év valamelyik napján, talán éppen a vége fele kezdődik, vagy inkább érik be, hogy alkalmas legyen pillanatfelvételre.
A pillanatfelvétel, pillanatfelvételek sorozata, amelyeknek létrejötte időben exponenciális, naponta elég, ha egyet ki tudok emelni, a többi pedig ahhoz az egyhez vezet, azután az egyhez haonló sorozat megváltoztatásához.
Amikor azt hittem vége, még képes voltam építeni, és ameddig tovább épül még hozzájárulás, a napi egyet pedig a kiséri a jövő hordaléka.
A jövőböl ritkán gurul ki az új jelen. Át kell cserélni a dolgokat....